Haszonbérleti díj felülvizsgálat

Igazságügyi szakértőként már sok haszonbérleti díj felülvizsgálattal kapcsolatos szakvéleményt készíttettem, úgy is mint megbízott magánszakértő, de úgy is mint peres eljárásban kirendelt szakértő. Az eljárásokban érezhető a földtulajdonos és földhasználó ellentétes érdekeinek a megjelenése: a tulajdonos minél magasabb, míg a földhasználó a lehetőségekhez mérten minél alacsonyabb bérleti díjat szeretne fizetni. Az egyes szakvélemények készítése során  megszerzett tapasztalatokból és információkból próbálok néhány dolgot lejegyezni és átadni, valamint alapvetően az eljárás menetére vonatkozóan némi információval szolgálni:

 

Mikor lehet szüksége a bérleti díj szakértői meghatározására?

 

Általánosan elmondható, hogy a haszonbérleti díj módosítását jellemzően a terület tulajdonosa kezdeményezi, sokkal ritkább eset, amikor a bérlő szeretne élni a bérleti díj csökkentés lehetőségével.

A bérleti díjnak a terület tulajdonosa általi kezdeményezett módosítása, a korábban állami földek tulajdonosváltását követően merül föl az új tulajdonosok részéről. Az állami földek 1250 Ft/ha/AK bérleti díj értéken (vagy ennél alacsonyabb díjjal) kerültek bérbeadásra. A bérleti időszak hossza jellemzően 20 év, de előfordulnak 50 éves bérletek is. A haszonbérlő személye nem változik a föld tulajdonos váltását követően, tehát az új tulajdonos érvényes bérleti szerződés alapján (a korábbi bérleti díjjal) a vásárláskor „örökli” a korábbi bérlőt: korábban a Magyar Állammal megkötött bérleti szerződés annak lejártáig a korábbi bérlőre és az új tulajdonosra egyaránt érvényes marad. A bérleti szerződés nem bontható fel csak kölcsönös megállapodással, ennek hiányában a bérlet csak ritkán fennálló, nem megfelelő földhasználói magatartás, vagy tevékenység bizonyítását követően szüntethető meg. (jellemzően hosszadalmas peres eljárásban)

A föld tulajdonszerzés tehát nem járt a terület művelési jogának a megszerzésével. Így a korábban állami földek értékesítését követően (pl. Földet a gazdáknak program) az új tulajdonosok részéről egyetlen jövedelemszerzési lehetőség marad: a jelenlegi piaci viszonyoknak megfelelő a haszonbérleti díj elérése, ami a tulajdonos részéről mindenképpen jogos elképzelés.

Bizonyos jogszabályban foglalt körülmények (esetleg szerződéses körülmények) fennállása esetén lehetőség van rá, hogy a haszonbérleti szerződésben foglalt bérleti díjat a szerződés lejártát megelőzően is módosítsák a szerződő felek.

Legalább 10 éves időtartamú bérleti szerződés esetén élhet a tulajdonos a felülvizsgálat jogával, de csak akkor, ha már 5 év eltelt és még 5 év hátra van a bérletből. Azonban ha ennél rövidebb felülvizsgálati időtartamot állapít meg az érvényes bérleti szerződés (pl. kétévente), akkor ez a rövidebb időtartam az irányadó.

 

Módszer

 

A föld haszonbérleti díj megállapítása során jelenleg nincs olyan egységes jogszabályi iránymutatás, amelyben rögzítve lennének az egyes mezőgazdasági területek, vagy az egyes művelési ágak bérbeadásának értékelésénél kötelezően betartandó előírások. Ebből következően a bérleti díj mértékére vonatkozóan nincs semmilyen betartandó javaslat. Tehát sem a föld minősége, sem annak Aranykorona értéke, vagy egyéb a termesztésre hatást gyakorló tulajdonsága, vagy a termesztésre és jövedelmezőségre hatással lévő egyéb információ sem  köthető konkrétan a haszonbérleti bérleti díj mértékéhez. A helybe szokásos haszonbérleti díj értékének meghatározásának elvei azonban erősen hasonlóak a termőföld értékbecslés módszerhez .

Az igazságügyi szakértők tevékenykedésük során kötelezően alkalmazzák a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által kiadott, 2/2020. számú módszertani levél iránymutatásait.

 

Mi a bérleti díj felülvizsgálatának menete?

 

A földtulajdonos a bérleti díj emelési szándékát és annak mértékét igazságügyi szakértő által elkészített szakértői véleményre alapozva közli a bérlővel. A szakvéleményben a szakértő meghatározza a kérdéses bérelt ingatlanra nézve a környékre jellemző, helyben szokásos haszonbérleti díjat, amely a díjemelés mértéke is egyben. A szakértői véleményt csak igazságügyi szakértő készítheti. Javasolt olyan szekértő igénybe vétele és megbízása – mind a megfelelő szakértelem, mint a bíróság előtti aggálytalan és szakmailag minden tekintetben helytálló szakvélemény elkészítése érdekében – amely szakértő kompetencia területei között szerepel a termőföld értékbecslés szakterület.

A bérlő az új bérleti díjat az elkészült szakértői vélemény csatolásával közli a bérlővel. A bérlő lehetőségei ezt követően:

  • elfogadja a tulajdonos által szakvéleményben megállapított és ajánlott bérleti díjat,
  • felmondja a szerződést, jellemzően a gazdasági év végéig folytathatja a megkezdett, tárgyévi földhasználói tevékenységét.
  • nem fogadja el a megállapított bérleti díjat és bírósági keresetet indít a tulajdonos ellen, így állapíttatja meg a helyben szokásos bérleti díjat. A per eredményeképpen a bíróság által megállapított (esetleg számára kedvezőtlen) bérleti díj ismeretében a bérlő még mindig dönthet úgy, hogy visszaadja a bérletet.

 

Fontos

 

  • Ha a bérlő, a tulajdonos díjemeléssel összefüggő közlés átvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy nem indít pert, akkor kötelező érvényűvé válik az emelt díj fizetése.
  • A földtulajdonos részéről jogos elvárás, hogy a helyben szokásos, a piaci viszonyokat tükröző mértékű bérleti díjat kapjon a földterületéért, mind rendszeres jövedelem. De legalább ilyen fontos a haszonbérlő szemszögéből nézve is, hogy az emelt bérleti díj a mindenkori és meglehetősen hektikus piaci-, jövedelmezőségi-, időjárási…stb, viszonyok mellett termelődő jövedelem figyelembe vételével is reálisan megfizethető legyen. Mindezeket figyelembe véve a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő munkája kulcsfontosságú mindkét fél tekintetében.
  • Igazságügyi szakértői vélemény elkészítéséhez nem elegendő a rendelkezésre álló adatok és információk feldolgozása és ebből következtetések levonása. A szakvélemény elkészítése minden esetben helyszíni szemlét követel! A szemlét nem pótolják a különböző felületeken elérhető térképek és adatbázisokból származó és megfelelő módon korrigált adatok. A szemlén esetenként olyan információ birtokába juthat a szakértő (pl. művelést akadályozó tereptárgyak, talajminőség, termőréteg vastagság, a terület ápoltsága, eróziós hatások, esztétikai benyomás…stb.), ami jelentősen befolyásolhatja a termőföld értékét és a haszonbérleti díjat. Mindkét félnek érdeke az, hogy a helyi érték és bérleti viszonyokat reálisan tükröző, a hatóságok és a bíróságok előtt minden tekintetben megfelelő és felhasználható szakvélemény készüljön el. Nem szerencsés, ha az elkészült szakvéleményről csak a bírósági szakaszban derül ki, hogy valami a téves információk miatt ellentmondásos, vagy aggályos és emiatt alkalmatlan a felhasználásra.

 

Magánszakértő, vagy kirendelt szakértő?

 

A megbízott magánszakértő az eljárását a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 300-303. §-ban foglalt követelmények betartása mellett kell hogy végezze, különös tekintettel a 303. § (2) bekezdésére:

„…A magánszakértő a perben köteles

  1. a) a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,
  2. b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze,
  3. c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon elkészíteni, és
  4. d) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél a bíróság, a felek, valamint az ellenfél magánszakértőjének a kérdéseire válaszolni….”

Amennyiben a magánszakértő a fenti előírásokat betartva készíti el a szakvéleményt, úgy az teljes bizonyító erejű dokumentumnak felel meg a későbbi peres eljárásban.

 

 

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénynek a haszonbérleti díj felülvizsgálatára lehetőséget adó passzusai a következők:

 

„..50/A. § *  (1) A legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződés esetében a szerződő felek bármelyike az e §-ban foglaltak szerint a szerződéskötést követő 5 év elteltével – ha a haszonbérleti szerződés időtartama meghosszabbítás folytán éri el a 10 éves időtartamot, a meghosszabbítás időpontjától számított 5 év elteltével -, majd az első kezdeményezést követően 5 évente kezdeményezheti a haszonbérleti szerződés módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való módosítása érdekében, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés időtartamából legalább még 5 év van hátra.

 (2) A kezdeményezésben a piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani. A haszonbérleti szerződés módosítására irányuló kezdeményezéshez csatolni kell az igazságügyi szakér

(3) Ha a kezdeményezésben megjelölt piaci haszonbérleti díj mértéke a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérleti díj mértékétől legalább 20%-kal tér el, az ellenérdekű fél a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja. 

(4) Ha az ellenérdekű fél a kezdeményezéssel nem ért egyet, de a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazására nincs mód, vagy azzal nem kíván élni, a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni.

 (5) Ha a bíróság által meghatározott haszonbérleti díj mértéke a korábbi haszonbérleti díj mértékétől legalább 20%-kal tér el, az ellenérdekű fél a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja.

 (6) A felek az (1) bekezdésben szereplő, első szerződésmódosítási kezdeményezésre előírt, továbbá az azt követő szerződésmódosítási kezdeményezések közötti időtartamot, valamint a szerződésmódosítási kezdeményezés feltételeként előírt, a szerződés időtartamából hátralevő időtartamot 5 évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatják. E § rendelkezéseitől a felek egyebekben érvényesen nem térhetnek el…”