KISAJÁTÍTÁS

Közcélú beruházás megvalósítása érdekében jellemzően az állam, vagy az önkormányzatok kisajátítást kezdeményezhetnek. A kisajátítási törvényben meghatározott módon (itt olvasható)  az ingatlan megszerzése teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett történik, mely kártalanítási összeg nagyságát egy előzetesen elkészített igazságügyi szakértői vélemény hivatott meghatározni. A kisajátítási eljárást megelőzően az érintett mezőgazdasági terület, vagy egyéb ingatlan tulajdonosát egy vételi ajánlattal megkeresi a kisajátító hatóság, hogy a kisajátítási eljárást megelőzően (gyorsabb és egyszerűbb eljárásban) megállapodással jöjjön lére az ingatlan, vagy annak egy részének megszerzése, illetve későbbi átadása.

A vételi ajánlat tulajdonos általi elfogadása után az ingatlan tulajdonjogát jellemzően adásvétellel, esetleg ajándékozással szerzi meg a későbbi kisajátító. Amennyiben a terület tulajdonosa nem fogadja el az ajánlatot, vagy nem reagál a kisajátító hatóság ajánlatára, úgy kisajátítási eljárásban történik meg az ingatlan tulajdonjogának megszerzése. Mind a vételi ajánlat közléséhez, mind a későbbi esetleges kisajátítási eljárásban igazságügyi szakértő által elkészített értékbecslés szakvéleményre alapozva kerül megállapításra és közlésre ingatlan értéke.

A kisajátítási eljárásban számos kérdés felmerülhet, amiről az ingatlan tulajdonosainak nagy valószínűséggel nincsenek ismeretei. Sok esetben a terület tulajdonosa az első információkat a területén történő tervezett beruházásról, az értékbecslési szakvéleményből szerzi.

Melyek azok a kérdések, amelyek a tulajdonosban megfogalmazódnak az értékbecslési szakértői vélemény olvasása után?
  • hogyan történik a területe értékének megállapítása
  • hogyan történik az osztatlan közös területek esetén a kártalanítás,
  • mennyiben számít az, hogy szántó vagy legelő az érintett terület
  • mennyit ér a területre bejegyzett vagyonértékű jog (özvegyi jog, haszonélvezeti jog)
  • hogyan történik a bejegyzett földhasználó kártalanítása
  • kaphat-e kártalanítást aki földhivatali bejegyzés nélkül használja a földterületet
  • mikor jár értékcsökkenés miatti külön kártalanítás
  • mikor kérheti az érintett tulajdonos, a teljes ingatlan kisajátítását
  • mennyiben van hatása a ház értékére, ha a telek mérete csökken
  • lehet-e módosítani a már elkészült értékbecslés szakvéleményt

Rengeteg kérdés felmerülhet a kisajátítással érintett területtel, ingatlannal, valamint magával az eljárással kapcsolatosan. Ez nem véletlen és ezek nem indokolatlan kérdések, hiszen a kisajátítási eljárásban a megszerzett magántulajdon kényszerű értékesítése történik egy magvalósítandó közcél érdekében. A kisajátítási eljárás az ingatlan tulajdonos részéről nem akadályozható meg, de megfelelő tulajdonosi felkészültséggel és szakértői véleménnyel elérhető egy olyan kisajátítási ár és olyan egyéb feltétel megszabható, ami mind a kisajátítást kezdeményezőnek (beruházó), mind az ingatlan tulajdonosnak elfogadható.

Számos szakvéleményt készítettem már mind a kisajátítást bonyolító hatóság, mind a kisajátítást “elszenvedő” magánszemélyek oldalán, így az eljárást és a lehetőségeket kellőképpen ismerem.

Szakvélemény készítésével, vagy bármilyen más kérdés felmerülése esetén kérem keressenek elérhetőségeimen. Társzakértő bevonásával termőföldön kívül bármilyen ingatlan, vagyontárgy, vagyonértékű jog értékbecslésében tudok segíteni.

Telefon: +36 20 434 6972